2016. augusztus 15., hétfő

hétvégi

Sziasztok, Vackor Mici vagyok, kemény vonalas kisnyugdíjas.

Szombaton csodás családi muri volt nálunk, kicsi békám 30 lett (mikor lett ilyen öreg, tegnap még az oviba jártam érte), anya meg 60. Én voltam a torta felelős, anya főzött (úgy kábé 60-70 emberre, halkan megjegyezném hatan voltunk az ebéden), volt ajándékozás, szuper jól sikerült, imádom a családom.
Ebéd után Vackorra rájött a vásárolhatnék (oké, ez nem teljesen igaz, csak az első adandó alkalommal tönkre vágta az új fürdőnaciját, ami szerinte még jó lett volna simán a nyaralásra, mert hát miért gond, hogy tiszta kátrány a hátulja, én meg mondtam, hogy semmi gond, de ebben nem jöhet, egyedül megyek nyaralni), és hát ki vagyok én, hogy ebben korlátozzam. Szóval vásárolgattunk, egy csomó klassz dolgot beszereztünk tök jó áron, kicsit el is kapta a gépszíj, mert két(!) bevásárlóközpontot is megjártunk (közben az elcsomagolt torta teljesen logikusan a csomagtartóban maradt, de ezt csak evés után fél órával bántam), kaptam tőle egy nagyon dögös rucit, amiben szerinte úgy nézek ki, mint egy görög istennő (olyan édes, iszonyú dagadt vagyok az edzés hiánytól és a bánatevéstől), imádom ezt a palit csak mondom (nem a ruha miatt, hanem amiért ilyen kedves, úgy néz ki, hogy ez már csak egy ilyen sok zárójeles bejegyzés lesz). Ja, majdnem elfelejtettem megemlíteni, hogy persze fürdőnaci is lett.
Aztán a fent említett tevékenységekben (mármint a zabálás és vásárlás) jól elfáradva hazamentünk, kihagytuk az esti fesztivált, helyette már öt órakor pizsiben döglöttünk a kanapén, durva arcok vagyunk, na.

A cica csak ránk nézett, és elfáradt, és mivel 25 fok alá esett a lakásban a hőmérséklet (közeleg a tél...), be is kellett takargatni.


Mivel szombaton már tök korán elaludtunk, vasárnap már hajnalok hajnalán felevett bennünket a fene, megkávéztunk, megnéztünk egy csomó Spongya Bobot (igazából csak én szeretem, Vackort halálba idegeli, de a szerelem már csak ilyen, áldozatokat kell hozni, muhaha), aztán kimentünk a piacra. Ettünk lángost, vettünk egy csomó finomságot, majd bementünk a városba, ittunk még egy kávét, fesztiváloztunk, ha már ugye a lustaság szombat este megakadályozott benne, fagyiztunk, majd hulla fáradtan hazamentünk. Mindezzel végeztünk tizenegy órára (nem este, délelőtt(!) 11 órára), úgy hogy ebéd után már csak némi körömlakkozásra tudtam rávenni magam, ha már a kezeim rendbe tették, hozzá igazítottam a lábam.

Oké, nyilván ez a kezem, de a lábam már lusta voltam hozzá fotózni.

A nagy művelet után megfürödtem, pizsit húztam (kábé egy óra lehetett, de talán már fél kettő is volt), és a nap további részét bugyutánál bugyutább filmek nézésével töltöttem.

Köszönöm a figyelmet, és most hallgassuk meg együtt a 'Nem csak a húszéveseké a világ' örökérvényű slágert, Aradszky László előadásában. Puszi.

12 megjegyzés:

  1. hihi. Jól tettétek. Kellenek az ilyen napok is :D

    VálaszTörlés
  2. Te olyan jópofa-bolond lány vagy :)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Csak így lehet kibírni az életet, nem? :)

      Törlés
    2. Hát igen, de sajnos én elég kevés embert ismerek evvel a két tulajdonsággal :). Pedig nyerő páros ;)

      Törlés
  3. Igazi keményvonalas partiarcok vagytok! Főleg a macska... :)

    VálaszTörlés
  4. Szia Mici,

    hogy vagy? Hogy telnek a napjaid?
    Sokszor eszembe jutsz!
    üdv
    gabi

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. szia Gabi! ha gondolod írhatsz ám emailt is a vackor.mici@gmail.com -ra.
      amúgy megvagyok, nem harmincadikán, hanem mához egy hétre megyek az új dokihoz, mert sikerült hozzá helyben időpontot kapni, szóval még pont egy hét izgulás van.
      remélem te jól vagy!

      Törlés
  5. szia,
    szerintem majd fogok, de most rossz passzban vagyok.Sok minden összejött. :(
    Viszont holnap gondolok rád és megy a drukk.
    Gabi

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. sajnálom Gabi, írj, ha valamiben segíthetek!

      Törlés