2016. szeptember 6., kedd

csak csendben, csak halkan, hogy senki meg ne hallja

Tegnap reggel már annyira ideges voltam, hogy attól féltem, ha belépek a rendelőbe, még a bemutatkozás közben elhányom magam. Szuper antré lett volna, nem?
A doki egy szimpatikus, közvetlen pasi volt, fiatal (oké, korombeli, de most nevezzük fiatalnak), korából adódóan még tele lelkesedéssel, de már kellő tapasztalattal (budapestieknek szívből ajánlom, tényleg nagyon jó doki, és nem horror drága). Hihetetlenül alaposan megvizsgált, ami nem jelent fájdalommenteset (kurvára fájt), kifaggatott, figyelt, és az észrevételeimet figyelembe véve vizsgált meg (csukott szemmel, sok doki vizsgált már, de ilyet még nem láttam). 
Több verziót is felvázolt a diagnózist illetően, de mindezt úgy, hogy nem éreztem, hogy tele kéne bőgnöm a rendelőt, ráadásul emberi nyelven magyarázott el mindent, és ami a lényeg, bár a nem zárta ki egy esetleges műtét lehetőségét a jövőben, de egyelőre ezt semmi sem indokolja.
Vannak bajok, messze vagyok még az egészségestől, de valami elindult, és ettől akkora kő esett le a szívemről, hogy a föld túloldalán egészen biztos földrengés lesz. Nyilván ezt is csak suttogva merem mondani, és lilára kopogtattam az ujjaim az asztal alján. (Sok minden elhangozott még, csupa jó, de babonából nem merem leírni, ide jutottam, tudom, vén, hülye máglyára való.)
Köszönöm, hogy gondoltatok rám! 

16 megjegyzés:

  1. De jó! Én se szoktam azonnal elmondani a jó híreket, nehogy "elszóljam" magam... :D Drukkolok neked!

    VálaszTörlés
  2. Ezt annyira jóóó volt olvasni. pompomokat rázó szmájli.
    Rá se ránts én is babonás vagyok.
    Gabi

    VálaszTörlés
  3. Nem olyan baj, ha nem írod meg, csak történjenek meg azok a klassz dolgok, sok sikert hozzá!

    VálaszTörlés
  4. nagyon szorítottam, nagyon szorítok neked Mici! :*

    VálaszTörlés
  5. :-) :-) nagyon vártam, hogy jelentkezz <3

    VálaszTörlés
  6. dejódejó :) már úgy vártam, hogy írsz valami ilyesmit :)

    VálaszTörlés
  7. <3 De jó, nagyon örülök Neked és a jó híreknek- eddig csak csendben szorítottam, de most muszáj volt már írnom is. :)

    VálaszTörlés