2018. január 24., szerda

kétharmad

Vagyis már annál is több, de ha egy ideig nem írsz, hát, elég nehéz visszaülni a lóra. Most utólag úgy érzem, hogy a második trimeszter csak egy pillanat volt. Hihetetlenül telik az idő.
Kezdem elfogadni, hogy nagy valószínűséggel az utolsó lélegzetvételemig aggódni fogok Cseppért, nincs olyan nap, hogy valami ne aggasztana. Sokan kérdezgetik, hogy félek-e a szüléstől, de én annyi minden máson kell agyaljak, hogy egyszerűen nem tartok ott, még egy perc időm sem jutott ezen rágódni. Még mindig nagyon sokat szorongok, egy héttel az esedékes havi vizsgálat előtt már habzik a szám az idegtől, minden percben rettegek, hogy szétpukkan ez a csoda.
Egyébként teljes döbbenetben vagyok az emberek tapintatlansága miatt, kábé a környezetemben már mindenki megkérdezte, hogy milyen úton fogok szülni, és nekem nem fér a fejembe, hogy miért érzik azt, hogy ez közügy lenne, és nemzeti konzultációt kell róla tartani. Valami kéjes örömet okoz az embereknek a horror sztorik mesélése, mindenki szörnyű történetekkel traktál, halott babákról, komplikációkról, maradandó fogyatékosságról, szülés után kiderült betegségekről. Agyrém. Tényleg kell ez, ettől jobb lesz?
Számomra meglepő módon, a harmadik trimesztert sokkal könnyebben viselem (még), mint a másodikat, aktívabb vagyok, bármennyire is megterhelőbb fizikailag. Mivel elég kicsi nyanya lány vagyok, hatalmas a hasam a méretemhez képest, de már megszoktam, hogy ezt is mindenki az arcomba dörgöli. Hízni nem igazán híztam (eddig), két kiló van rajtam, a diétával sincs gondom, sőt, inkább az is a baj, hogy nagyon keveset eszem, nincs étvágyam, őszintén mondom, hogy sokszor már utálok enni, úgy érzem magam, mint azok a szegény libák, akiket tömnek. Napi négyszer szúrok inzulint, nyilván ez az egyik pont, ami miatt sokat aggódok, nagyon féltem a babámat a következményektől, hiába mondják, hogy a jól karban tartott gdm egyenlő esélyeket teremt az egészséges kismamákkal, míg kint nincs Csepp, és nem derül ki, hogy minden rendben van, félni fog ettől (is). Ezen, kínomban már sokszor röhögni szoktam, sík ideg vagyok, ha magasabbat mérek, vagy ha a kislány beindul az injekció után, hogy úristen, biztos érzi, és rosszul van tőle, most meg napok óta azon vagyok kibukva, hogy túl jókat mérek, úristen baj van a lepénnyel. Egy para a száz közül.
Persze azon is remegek, hogy mi lesz, ha már megszületett, hogy biztos türelmetlen, sírós, rossz anyuka leszek, hogy utálni fog a gyerekem, és majd nem tudom megnyugtatni, és rosszul fogok bánni vele. Pánikszerűen összevásárolok mindent ami nem lényeges, halomban állnak olyan dolgok, amiket fogalmam sincs, hogy fogunk-e használni, vettem már két zsáknyi ruhát, de még mindig nem érzem elégnek, csináljuk a babaszobát, mégis úgy érzem egy helyben toporgunk. Akkora egy picsa vagyok hajadismijen, de majd csak lesz valahogy.
Nyilván vannak jó dolgok is, nagyon mély szeretet érzek az én kis Csodám felé, megvan már a napi rutinja, imádom ahogy mocorog a hasamban, ahogy megnyugszik a tenyerem melegétől, vagy izgalomba jön az édes ízű keksztől, vagy bepockol a hasam bal oldalába, simogatom a hátát, és attól mindig lelazul. Ez maga a csoda, tényleg.

19 megjegyzés:

  1. Uristen olyan jó lesz majd meglátod mikor megszületik! Nekem kb nincs memoriam, mindent elfelejtek, de az mintha 5 perce lett volna amikor először láttam meg. Meg feküdtünk a kórházba és csak néztem, néztem mint egy gyagyas 😊. Cuki lesz, egészséges, pöttöm és minden rosszat elfelejtesz.
    Aki meg szar történeteket mesél egy terhes nőnek az egy f@sz. Azzal pedig ne törődj. (Könnyű mondani)
    Nem tudom fajt-e már nagyon a fogad - nekem nem - de a tesom szerint a fogfajas pl szarabb mint a szülés.

    VálaszTörlés
  2. Mici, minden rendben lesz! Továbbra is szorítok és örülök, hogy jelentkeztél! Az meg, hogy "utálni fogod"...csak olvasd vissza az utolsó bekezdést és már abból látszik, mennyire tökéletes, szeretetteljes kapcsolatotok van már most..és ez csak fokozódni fog! :) <3

    VálaszTörlés
  3. Milyen jo, hogy irtal.
    Ismeros dolgok ezek, valoban, es marad az aggodas szules utan is, ez nem kerdes...
    Minden rendben lesz, vigyazz magatokra!

    VálaszTörlés
  4. De jó, hogy írtál és de jó, hogy minden rendben! :)
    (kivéve persze a sok stresszt és aggódást, de szerintem ezek természetes érzések az előzmények tükrében)
    Csak így tovább, nyílegyenesen a cél felé! :) Drukkolok nektek! :)

    VálaszTörlés
  5. Együttérzek, valahogy próbáld meg leszarni. Mo. a 10millió szakértő országa; leginkább akkor, hogyha a másik életébe való belepofázásról van szó.

    Nekünk a legalja az volt, amikor elutaztunk babymoonra (7-7,5 hónapos terhes voltam) és megkérdezték, hogy mit fogunk csinálni, hogyha kinn valami baj lesz. Önmagában megdöbbentem a kérdésen, mert "csak" Párizsban voltunk - mit csinálsz Párizsban, ha amúgy baj van? Bemész egy kórházba, és valszeg készséggel segítenek.
    Na, ehhez képest 10 napon keresztül minden nap volt olyan pillanat, amikor azt haluztam, hogy úristen, megöltem a gyerekemet, mert túl sokat ültem/sétáltam/ettem etc, mert nem mozog!!! Random helyeken (nyilvános park, meki, etc) feküdtem oldalra basztatni a hasam, hogy mozogjon már szerencsétlen - pedig valszeg csak aludt...

    Ennyit az okoskodó faszkalapokról. Állítom többet árt az általuk generált idegeskedés, mint bármi, amit te (mint gondos anyuka, aki mindent megtesz) csinálsz vagy nem csinálsz. Fel a fejjel, minden rendben lesz!
    Ha megszületik, az aggódás marad; sztem ez már ilyen élethosszig tartó anyuka - dolog. :)

    VálaszTörlés
  6. az nagyon szuper, hogy ilyen szépen tudod csinálni a diétát! pedig látod, mennyire féltél tőle és tök jól megy! :)
    Csepp cuki, ahogy mozgolódik a tenyered alá, az inzulin kemény, az emberek hülyék és tapintatlanok sajnos...
    a lányod pedig szeretni fog és tök jó anyuka leszel, hát hiszen már most is az vagy, sugárzik az írásodból a szeretet :) :*

    VálaszTörlés
  7. Igazad van a bunkosaggal kapcsolatban.
    En eletemben nem bogtem annyit, mint mikor nehany napot kenytelen voltam korhazban tolteni, mert kicsit tobb volt a magzatviz...
    Azok a sztorik 😩
    Borzalmas volt, es szerencsere semmi problema nem lett
    Nalad sem lesz

    VálaszTörlés
  8. Én is parás vagyok, ezért inkább nem adok tanácsokat. Nekem császárom lesz, de az is lehet ugyanolyan szívás mint a sima szülés(em volt), úgyhogy ahogy alakul úgy alakul, ezen felesleges aggódni. Igazából a többin is felesleges :-) lazíts, utazzatok el vmi nyugis helyre, már csak pár hét és jön a következő fejezet :-)

    VálaszTörlés
  9. Mi pont a tapintatlan "szakértők" miatt nem mondtuk el szinte senkinek, hogy várjuk a második babát. Így is kőkemény stressz volt, nem kellett a hozzá adott plusz. Persze most utána meg kapjuk, hogy milyen szemetek voltunk, hogy titkolóztunk.

    Mindegy. A lényeg úgyis az, hogy csodálatos anyuka leszel. És abban a pillanatban, hogy megszületik a kis Csepp a mostani aggódást felváltja majd a másik. :) De soha ne hagyd, hogy bárki is elbizonytalanítson: csodás anya vagy és mindent remekül fogsz csinálni!

    VálaszTörlés
  10. Szia Mici! Hallgattam egy számot ma, és eszembe jutottál róla. :) Remélem, jól vagytok. Olyan szép és izgi ez az egész!
    https://www.youtube.com/watch?v=wqOmlipOGe0

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Szeretem ezt a mesét. :)
      Nekem is sokat eszembe jutsz mostanában, írj gyakrabban, hogy tudjam mi van veled.

      Jól vagyok, köszi, hullámzó minden, egyrészt meg mindig sokat aggódok a kicsiért, másrészt már nagyon várom, hogy megölelhessem.

      Törlés
    2. Én is úgy várom, hogy megölelhesd. =')

      (Írok majd, csak vissza kell zökkennem. Olyan, mintha elveszett volna a belső hangom. *drámaian a távolba mered*)

      Törlés
  11. Most már naponta idenézek, akkor is, ha látom a blogsávban, hogy nincs új poszt, hátha valaki ideírta kommentben, hogy Csepp megérkezett... azt hiszem, elveszett az időérzékem. :)
    Drukkolok nagyon, kitartást Mici ❤

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. De cuki vagy! ❤
      Korán van még, ez a 33.hét, van egy bő hónapom, addig még nőnie kell a csodalánynak.

      Törlés
    2. Észbentartom. Kaptam egy matricázható naptárat Esztitől, belematricázlak arra a hétre, hogy ne türelmetlenkedjek itt 😉
      Tarts ki, jó növekedést a Pindúrnak ❤

      Törlés
    3. Programcsászárod lesz? (hogy így tudod, hogy bő hónap...) jó növögetést, pihenj sokat!

      Törlés