2018. május 26., szombat

3 hónap

Kicsit több is már, repül az idő. Soha életemben nem voltam ilyen felhőtlenül boldog, ez biztos. Persze voltak, vannak nehéz pillanatok is, hazugság lenne azt állítani, hogy minden tökéletes, illetve de, a Csodalány tökéletes, csak a körülmények változóak, mégis minden pillanatában azt kívánom, örökké tartson.
Egyszerűen imádom. Nem is akarom bő lére ereszteni, mert már szivárog a nyál a gépemből, képtelen vagyok ömlengés nélkül beszélni róla. Akármi történik, rám vigyorog a fogatlan félmosolyával, és onnantól semmi sem számít. Sokszor csak bámulom a kiságyában, hogy ótejóég, hogy jöhetett létre két sejtből ez a csoda, hogy lehetek ennyire szerencsés, hogy a sok megpróbáltatás után itt szuszog ez a tökéletes emberpalánta.
Minden nap, minden egyes percében hálás vagyok érte.


20 megjegyzés: