Az elmúlt héten, napról napra romlott az állapotom. Szerdán már annyira meg voltam szédülve a fájdalomtól, hogy kidobtam a pizzás dobozokkal együtt némi evőeszközt, és mire felfogtam, hogy mit csináltam, már pornósztárék* kikukázták. Aztán éjszaka semmit sem aludtam, így reggel felhívtam az orvost, hogy itt kérem gyalázat van. Nem részletezném túl a sztorit, mert a kulcsszavak a nyugalom megzavarására alkalmasak, de kicsit izgultam, hogy én már most biztos elpatkolok, és nem is volt időm a jútyúbon videókat nézni a saját operációmhoz, ezek a dilettánsok meg biztos eltesznek láb alól.
Aztán végül nem fogtak bent, viszont kaptam egy gyógyszert, aminek a tájékoztatója is úgy kezdődik ez_egy_kurva_erős_gyógyszer, meg nyilván fájdalomcsillapítót, és mehettem isten hírével. Tegnap este még szikrát hányt a picsám nagy fájdalmaim voltak, de ma reggel már éreztem, hogy valószínű megmaradok, szóval mondjátok le a sírcsokrokat.
Őszintén szólva, már kurvára unom ezt a csinos kis szopóponcsót, amit az élet rám rakott. Most már tényleg jöhetnének jó dolgok is.
Meg esetleg egy csillámpóni.
*Ez egy csupa nőkből álló kukabúvár banda, akik a kidobott harisnyáimat látva a ház előtt óbégattak, hogy itt egy pornósztár lakik, pedig nem is, de ez már egy másik történet.
Mondjuk azt hozzátenném, hogy egy álszent brigád, mert mind elvitték.
Kibaszott szopóponcsó. :-(
VálaszTörlésRemélem, azóta már jobban vagy! <3
VálaszTörlésÉs köszi a szopóponcsót :))) kínomban ma reggel már nekem is kicsúszott a számon (nézett is rám kerek szemekkel az unokatesóm :D)
Nem igazán, de remélek. Csalánba nem csap, vagy csak kicsit.
TörlésDrukkolok neked, hogy rendbe jöjjenek a dolgaitok. Nagyon!