helyzet

Nem, nem és nem gyógyulok. Rettenetesen meg vagyok ijedve, tegnap titokban sírtam a vécében, mert nem szeretem volna Vackor megijeszteni, éppen elég az is, ha én rettegek.

Ma megyek a dokihoz, addig is dolgozom, hogy eltereljem a figyelmem, igaz nulla sikerrel. Igyekszem pozitívan gondolkozni, ismét csak nulla sikerrel, ha csak rá gondolok arra ami van, megint csak bőgnöm kell. Semmit sem javultam, úgy érzem, hogy a méhem helyén egy nagy érdes kő van, ami szúr, tör mindent ami ott bent van, minden percem megkeseríti. Nyilván nem segít a helyzeten, hogy mensizni fogok napokon belül, az egyik gyógyszer halálra kínoz, tele vagyok vízzel, három kilót híztam két hét alatt, úgy érzem magam, mintha én lennék az a hatalmasra nőtt michelin baba a szellemirtók valamelyik részéből.

Elegem van, csak sírni szeretnék. Meg meggyógyulni, de azt nagyon.